Az iskola bemutatása
Intézményünk Cered községben, gyönyörű természeti környezetben fekszik, Szlovákia, Heves, Borsod találkozásánál, amelyre joggal vagyunk büszkék. Kistérségünk a Karancs-Medves Tájvédelmi körzet közvetlen közelében, a Tarna forrásvidékén található. Dombsági és középhegységi ez a táj, amelyet különböző földtörténeti korszakok lenyomatai, hatalmas erdőségek, sziklás csúcsok, völgysíkok és szorosok, medencék, lankák szabdalnak, tesznek változatossá, hangulatossá.
Megyénk területén kapcsolódik egymáshoz a nyugati részen elhelyezkedő Börzsöny, a középső részt uraló Cserhát és keleten a Mátra hegység. Az országhatáron emelkedő Karancs-Medves 729 méteres csúcsáról akár a Tátráig is ellátunk. Ennek a hegynek a lábánál találhatók az általunk gyakran látogatott Nagy-kő, amely egy 512 méter magas bazaltcsúcs, a Kis-kőnek, amely szintén bazaltkúp, érdekessége a belsejében lévő vulkáni buborékbarlang, a Szilvás-kő, a vulkánosság egyik bazaltsapkás tanúhegye.
Vizekben sem vagyunk szegények. Cered határában négy tóból álló mesterséges tórendszer várja a horgászni, pihenni vágyókat.
Az iskolások száma Cereden az 1850-es években 80-100 körül mozgott. A fából készült iskola helyett 1870-ben emeltek újat, immáron kőből, s ennek az iskolának már okleveles kántor-tanítója volt. 1906-ban két tantermesre bővült az intézmény. Az 1912-13-as tanévtől van legkorábbi osztályozási és mulasztási napló. A jelenlegi iskolaépület a II. világháború után épült és több alkalommal bővítették.
Az 1968-69-es tanév kezdetén a közös tanács a szilaspogonyi iskola felső tagozatát a zabari iskolához csatolta és Szilaspogonyban csak alsó tagozatot működtetett. Ez az időszak
1977-ig tartott, amikor a körzetesítés újabb változásokat hozott. Szilaspogonyban megszűnt az iskola, Zabar községben csak alsó tagozat működött a ceredi iskola tagiskolájaként. A rendszerváltás után a mindhárom községben önálló képviselőtestületek intézményirányító társulást hoztak létre, társulási megállapodást kötöttek az iskola közös fenntartására.
A gyermeklétszám fokozatos csökkenése következtében 1996-tól a zabari és a szilaspogonyi tanulók valamennyien a ceredi iskola tanulóival együtt alkotják az iskola gyermekközösségét.
A környék egyetlen iskolájaként intézményünk családias légkörrel, a szakmai munka színvonalával kivívta környezete általi elismertségét.
2003-ban iskolánk Id. Szabó István szobrászművész nevét vette fel. Névadónk 1903. augusztus 29-én született Cered községben. Legkedvesebb anyaga, a fa szeretetét, ismeretét mesterember – uradalmi kerékgyártó – édesapjától örökölte. Id. Szabó István is ezt a szakmát folytatta éveken át, s kemény fizikai munka mellett vált ismert képzőművésszé. Bár rövid ideig tanulmányokat folytatott Bóna Kovács Károly salgótarjáni szobrászművész műtermében, munkássága csúcsára elsősorban szívós munka, egyéni invenciók, és az anyag tökéletes ismerete révén jutott el. Először 1934-ben állított ki a Műcsarnokban, első önálló bemutatkozására azonban csupán 1958-ban kerülhetett sor. 1954-ben telepedett le Bencúrfalván, ahol haláláig - 1992. július 5.- élt és dolgozott.
Iskolánk emblémájának megalkotása is ehhez az időszakhoz kötődik, névadónk portréját a tudás kapuja keretezi, amely iskolánk jelképe is. Háttérben a Karancs-Medves hegyvonulata és a ceredi harangláb, amely a honismeretet, a honszeretetet, a környezetünkhöz való kötődésünket jelképezi.
